Pécsett ahol még korábban nem volt református középiskola egy fiatal, lelkes, elkötelezett tanárnő a református egyházmegye vezetőinek, főként esperesének támogatásával 1992-re egy elhagyott ipartelep területén elindítja az első pécsi református gimnáziumot. A film bemutatja a szervezés folyamatát: a tanárok, diákok verbuválását, az elhagyott terület rehabilitációját.
A Pécsi Református Gimnázium elindítása a rendszerváltás után fontos esemény a református egyház szempontjából. A baranyai reformátusság sok szórványgyülekezete számára, a katolikus Pécs világában ez az iskola egy orientációs pontként működik máig is.
A film egyik legfontosabb kérdésfelvetése, hogy az 1989 után demokratikussá vált Magyarországon hogyan találja meg a helyét a református tradíció és hogyan járulhat hozzá az ország szellemi és lelki állapotának formálásához?
Az iskola indulásakor, a délszláv háború idején a diákok több mint a fele a Vajdaságból és Horvátországból menekült és az Erdélyből áttelepült szülők gyermeke, így a film a magyar református iskolatörténet fontos fejezetének bemutatásán túl hangsúlyt helyez a kisebbség védelmének és a menekülők befogadásának történeteire is.
A film alkotói: Hosszú Gyula, Kádár Anna, Németh Annamária
/81’36″/
2016.