Az én elődeim gazdálkodó, mindenki által tisztelt és megbecsült emberek voltak apai és anyai részről egyaránt. Gyönyörű állatokat, főleg lovakat, szarvasmarhákat tartottak. Lovaik olyan szépek voltak, hogy a katonaság vásárolta fel őket a katonák részére. Elődeim annyira szerették a lovakat, hogy még a katonaságot is huszároknál szolgálták le. Több huszár nagybátyám is volt, akik közül az egyik, Csintalan Nagy Béla hősi halált halt. Apai részről a felmenőimet Csintalannak hívták. Mivel a falunkban igen sok Nagy nevezetű volt, ezért adtak megkülönböztető neveket az egyes családoknak. Mi azért lettünk Csintalanok, mert a dédnagyanyám Hetényről származott és Csintalan Erzsébetnek hívták. Ez a Csinatalan név nem volt hivatalos név, mégis mindenki így használta, így ismertek bennünket, nagyapám még a levelezéseiben is így írt alá.